-ön

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Finnish

[edit]

Etymology

[edit]

See -Vn (illative suffix).

Suffix

[edit]

-ön

  1. Suffix variant for the illative singular: see -Vn.

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]

Etymology 1

[edit]

Pronominal adverbs from case suffixes (cf. postpositions)
ed suffix who? what? this that he/she
(it)*
case v. pr. c.
nom. ki mi ez az ő* / -∅
az / -∅
acc. -t / -ot /
-at / -et / -öt
kit mit ezt azt őt* / -∅
azt / -∅
c1
c2
dat. -nak / -nek kinek minek ennek annak neki neki- c
ins. -val / -vel kivel mivel ezzel/
evvel
azzal/
avval
vele c
c-f. -ért kiért miért ezért azért érte c
tra. -vá / -vé kivé mivé ezzé azzá c
ter. -ig meddig eddig addig c
e-f. -ként (kiként) (miként) ekként akként c
e-m. -ul / -ül c
ine. -ban / -ben kiben miben ebben abban benne c
sup. -n/-on/-en/-ön kin min ezen azon rajta (rajta-) c
ade. -nál / -nél kinél minél ennél annál nála c
ill. -ba / -be kibe mibe ebbe abba bele bele- c
sub. -ra / -re kire mire erre arra rá- c
all. -hoz/-hez/-höz kihez mihez ehhez ahhoz hozzá hozzá- c
el. -ból / -ből kiből miből ebből abból belőle c
del. -ról / -ről kiről miről erről arról róla c
abl. -tól / -től kitől mitől ettől attól tőle c
*: Ő and őt refer to human beings; the forms below them might be
construed likewise. – Forms in parentheses are uncommon. All »

(This etymology is missing or incomplete. Please add to it, or discuss it at the Etymology scriptorium.)

Suffix

[edit]

-ön (superessive case suffix)

  1. on
    föld (floor) + ‎-ön → ‎földön (on [the] floor)
    A földön aludtunk.We slept on the floor.
Usage notes
[edit]
  • (superessive case suffix) Variants:
    -n is added to words ending in a vowel. Final -a changes to -á-. Final -e changes to -é-.
    -on is added to back-vowel words ending in a consonant
    -en is added to unrounded front-vowel words ending in a consonant
    -ön is added to rounded front-vowel words ending in a consonant

See also

[edit]

Etymology 2

[edit]

(This etymology is missing or incomplete. Please add to it, or discuss it at the Etymology scriptorium.)

Suffix

[edit]

-ön

  1. (personal suffix, chiefly dialectal or archaic) Forms the indefinite third-person singular suffix (currently only in the imperative mood as part of -jön, formerly also occurring in the indicative).
    (to shoot) + ‎-ön → ‎lőjön (he/she/it should shoot)
    fekszik (feküsz-, feküd-) (to lie [recline])(archaic) feküszön (he/she/it is lying [reclining])
Usage notes
[edit]
  • (personal suffix) Variants:
    -n is added to certain irregular stems
    -on is added to back-vowel words
    -en is added to unrounded front-vowel words
    -ön is added to rounded front-vowel words

See also

[edit]

Volapük

[edit]

Suffix

[edit]

-ön

  1. Used to form the infinitive form of verbs.
    plöp (prosperity)plöpön (to prosper)
    log (eye)logön (to see)